Mielőtt megismertelek - A filmről röviden
Sziasztok!
(A kép ismételten Pinterestről.)
Eljutottam arra a pontra, hogy megnézzem a filmet is, alapból a könyv miatt, de be kell vallanom, hogy először a filmről hallottam, jó döntés volt még az előzetesek és a film megnézése előtt, elolvasni a könyvet. Tudom, hogy a könyv és a film teljesen más dolog, még ha ugyanarról a történetről is van szó, ennek ellenére lesz jó néhány hasonlítás. Vagyis, aki azt nem szeretné olvasni, ahogy összehasonlítom a kettőt, ne olvassa tovább!
A film nem tetszett. A könyv olyan hatással volt rám, mint könyv még soha, ezt elolvashattátok is a könyvről szóló bejegyzésben. A film viszont csak az utolsó húsz percben érintette meg a könyv érzelmi világának alsó lécét. Alapvetően nem rossz film, valamely dolgokat jól oldottak meg, és valami csodálatos volt, hogy Sam Claflin csak az arcmimikájával képes volt befolyásolni az érzéseimet! Mindjárt a színészekről. Szóval lehet, hogy abba a hibába estem, hogy képtelen voltam elválasztani a filmet a könyvtől, de egy ilyen könyvnél ki hibáztat érte? Nem is csodálkozom, hogy a film készítők nem voltak képesek megalkotni azt, amit a könyvnél éreztem, mert az lehetetlen.
A színészek: azt hiszem elég, ha csak a két főszereplővel foglalkozom. A Luisa Clarkot alakító, Emilia Clarke hihetetlen volt! Nem tudom lehetett-e volna jobbat találni erre a szerepre, ő volt a tökéletes Luo. Volt egy sajátos megnyilvánulása a karakternek és a színésznőnek is, és ebből született valami új, az a szemöldök - tánc...
Sam Claflin: nem volt elég, hogy a kinézete miatt is bírtuk a színészt, erre most egy gyönyörűt is alakít? Lehetetlen pali. Hogy ne zúgjunk bele? Komolyra fordítva, tényleg, amit az utolsó pár jelenetnél alakított, az nagyon szép volt, sírósan-meghatósan szép.
Ez volt a rövid, szerény véleményem a filmről. Még valami: lecserélték a kedvenc mondatomat? Komolyan?
