A napszemű Pippa Kenn
Van az az érzés, mikor valamit/valakit lassan szeretsz meg.
Fülszöveg: "Pippa bármit feláldozna az élő emberi beszédért, vagy egy érintésért. Az erődházban a napok egyformák, és társaságot csak színes digitális magazinok adnak. Az erdőt a biológiai katasztrófa áldozatai uralják, akik gyűlölik a szépséget és emberséget, az elveszett életük nyomait. Bármikor megölnék Pippát. Pippa tizenhetedik születésnapján döbbenetes dolog történik. Vajon megváltozhat az élete? Létezhet számára a szerelem egy ilyen zord világban? Mit jelent a társ? És mit jelent a bizalom?"
A fülszövegről: nagyon jó, főleg az első két mondat tetszik, a vége már az a tipikus kérdéseket felvető átlagos fülszöveg felé hajazik, de az eleje kifejezetten jó.
A borító: mivel a lányról szól érthető a borító és a szeme is szép, habár nekem ez a szem inkább egy farkas - béta szem, és Pippát se így képzeltem el, de ennek ellenére jó borító, csak az általam elképzeltekhez nem igazodik.
A karakterek:
Pippa: Pippa személyisége több pontban is csodálatos, kevés olyan Könyv/Film/Sorozat van, ahol kedvel(t)em a főhősnőt, de Pippa a kevesek egyike. A gondolatai által átéreztem, hogy miken ment keresztül és mégis ott volt benne az a jóság, amit azok után elég nehéz lehetett megtartani. Néhol kissé soknak éreztem, ahogyan az erdőház szabályaihoz ragaszkodik, de belefért.
Ruben: először (és nem csak a bátya szemszöge miatt) óriási csecsemőhöz tudtam volna hasonlítani, aztán ahogy ő megszerette Pippát, én megszerettem őt. A kedvenc részeim azok voltak, amiben az ő szemszögéből belezúgott Pippába. Onnantól kezdve minden apró gesztuson/mozdulaton elolvadtam. (Mondjuk a végén feldühített.)
Peter Kenn - szál: értem én, hogy kell nekünk a Peter - szál, és a saját története, meg úgy az egész, de a többi része minek? Egyszerre imádtam, és utáltam.
Gage - szál: aranyos bátyónak volt beállítva, de most már nem tudom mit gondoljak
SPOILER (de mi a halál? most komolyan otthagyta az öccsét? ez mi már? és hogyan? ) SPOILER VÉGE
A kapcsolatok:
Ha van, ami gyönyörű a könyvben (a családi kapcsolatokon kívül), akkor az Pippa és Ruben kapcsolata, olyan valódian és fokozatosan lett megteremtve, ami köztük van! Végig drukkoltam, az elején, hogy összejöjjenek, utána meg, hogy el ne csesszék, mert akkor mindennek vége, ha ennek is. Úgy gondolom, ha ez a kapcsolat megszűnt volna, akkor a könyv is.
A családi kapcsolatokról csak annyit, hogy mindegyik szerethető volt és megszakadt a szívem, de SPOILER (azért Pippa apját bárhogyan bármilyen eszközökkel úgy állítottam volna be, hogy ne sérüljön a róla felállított kép) SPOILER VÉGE
És végezetül: na a vége az, ami nem tettszett, összességében egy újabb jó könyvet olvastam, elbaltázott befejezéssel. Egyszerűen minden elromlott a végén SPOILER (azt is jobban bírtam volna, ha együtt halnak meg a végén a sápadtak által) SPOILER VÉGE
Kedvenc karakter: Pippa
Kedvenc idézet:
"Szabad kezemmel megdörzsöltem a mellkasomat, közvetlenül a szívem felett. Mintha eligazgathattam volna az ürességet, hogy ne nyomjon annyira."
"Belefáradtam a magányba."
SPOILER
Azonnal tudtam, amikor megláttam a szemét. Éppen olyan a színe, mint az enyémnek. Éppen olyan, mint a felkelő napé.
SPOILER VÉGE
Kedvenc jelenet/szituáció: Pippa és Ruben az erdőházban, mikor Ruben kezén bilincs volt
